AZ EMPATIKUS KONFRONTÁCIÓ MŰVÉSZETE – EGÉSZSÉGES MÓDOK ERŐSÍTÉSE A SÉMATERÁPIÁBAN - Mste

Bálint Andrea

Bálint Andrea: "Szülőknek szóló Sématerápiás programok és jelentőségük - A Sématerápiás szülő coaching és Elég jó szülőség"

Egyre több szülő válik tudatossá és keresi az útját, amivel jobb szülővé válhat. A sématerápiás intervenciók és modell azonban nem csak a szülők sikerélménye szempontjából fontos, hanem óriási jelentősége van abban, hogy az alapvető érzelmi szükségletekre tudatos szülők mentálisan és érzelmileg is egészséges gyermekeket, fognak nevelni, akikből Egészséges Felnőttek válnak. A szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy a Maladaptív sémák ki se alakuljanak, hanem pozitív sémákat alakítsanak ki a gyermekeikben. A szülő-gyermek kapcsolat, sőt a szülők serdülőkkel való konfliktusai, összecsapásai megértésében és megoldásaiban pedig a Sémapárterápiás modell nyújt értékes segítséget. A sématerápia fogalom kerete és intervenciói tehát kifejezetten hasznosak a szülők számára, akik saját és gyermekeik érzelmi és viselkedési mintázatai, és konfliktusaik, nehézségeik mélyebb megértését keresik.

Szülőként megérteni saját sémáinkat és azok hatását a gyermekeinkkel való kapcsolatainkra kulcsfontosságú. Szakemberként pedig nagyon gyümölcsöző feladat a klienseket ebben segíteni, hogy felismerjék és megértsék azokat a negatív mintázatokat, amelyek gátolhatják a harmonikus és támogató családi dinamikát.

Az előadás célja tehát felhívni a figyelmet azokra a nagyszerű Sématerápiás szülő programokra, amelyek Magyarországon is elérhetők mind a szülők, mind a szakemberek számára, és amelyek különösen ajánlottak a sémák tudatosítására, a transzgenerációs mintázatok és sémaaktivációs összecsapások feloldására, miközben egyszerre támogatják a szülői készségeket és gyermekeink egészséges fejlődését.

Bálint Andrea: "A Sématerápia és Brainspotting integrációjának lehetőségei"

Az érzelemszabályozás számos probléma megoldásában fontos szerepet tölt be, így minden szabályozást segítő eszköz nagyon értékes. Mind a sématerápia, mind a Brainspotting jelentős érzelemszabályozó szereppel bír. Mindkét pszichoterápiás módszer kitűnő a traumák kezelésében, az integrációjuk pedig tovább erősítheti a terápiás hatást. Mindkét módszer önmagában is integratív, és jól integrálható további módszerekkel. A maladaptív sémák aktivációja negatív érzelmi-fizikai állapotokkal jár, amelyek pedig a Brainspotting technikák kiindulópontjai. A két módszer integrációjának lehetőségeiről, találkozási pontjairól lesz szó az előadásban, átgondolva, hogy mit tud adni egyik intervenció a másiknak, és hogyan járulhat hozzá a Brainspotting, az Egészséges Felnőtt növekedéséhez.

Bemutatkozás

A Magyar Sématerápia Egyesület alapítója, a Sématerápia és tréning központ vezetője, Klinikai szakpszichológus, Pszichoterapeuta, Kognitív- Viselkedésterapeuta, ISST akkreditált Sématerapeuta és kiképző szupervízor (egyéni és páros), Brainspotting szupervízor, MBCT tanár

Dr. Eckhard Roediger

Dr. Eckhard Roediger: "Ha nehézzé válik a helyzet – Egy új módszer a „túlkompenzáló” működés empatikus konfrontációjára"
ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Absztrakt: Ha nehézzé válik a helyzet – Egy új módszer a „túlkompenzáló” működés empatikus konfrontációjára

Tartalom:
A sématerapeuták saját sémáikból fakadóan inkább kötődés-orientáltak, és a Jeffrey Young által bevezetett korlátozott szülői újragondoskodásrá épített kapcsolat támogató része az, ami „testhezálló” számukra. Ugyanakkor egyes kliensek – akik erősen leválasztott, passzív-agresszív, önmegnyugtató vagy domináns megküzdési módokat alkalmaznak – empatikus konfrontációra szorulnak ahhoz, hogy ki tudjanak lépni elakadt állapotaikból. És akkor még nem is beszéltünk az összes többi, externalizáló jegyeket mutató nárcisztikus, zaklató, túlzottan kontrolláló vagy manipulatív kliensről, akiknek hiányzik az önreflexiója.

Ez a kibővített előadás bemutatja, hogyan lehet megkerülni a megküzdési módokat, és empatikusan konfrontálni a klienseket azáltal, hogy egy második szintet adunk a terápiás kapcsolathoz: a terápiás szövetséget megőrizve, álló helyzetben dolgozunk, és a megfigyelői szintről közelítünk. Ebből a „biztonságos kikötőből” kiindulva elérhetjük, hogy a kliensek elgondolkodjanak, hozzáférjenek sebezhető oldalukhoz, kapcsolatba kerüljenek Egészséges felnőtt módjuk készségeivel, és végül nyitottabbá váljanak a kiegyensúlyozottabb és rugalmasabb társas kapcsolatokra. Ehhez az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) funkcionális elemeit integráljuk az élményalapú, bizonyítékokon alapuló sématerápiás technikákkal.

Célkitűzések:
A Kontextuális Sématerápia modelljén alapulva az előadás felvázolja a terápiás teret, a terápiás stratégiák eszköztárát, valamint egy útvonaltervet a beavatkozásokhoz. A módosított dimenzionális modell és a kulcsfontosságú terápiás folyamatok bemutatása után demonstrációk következnek a beavatkozásokról.

Ajánlott irodalom:
Roediger, E., Stevens, B. & Brockman, R. (2018). Contextual Schema Therapy. An Integrative Approach to Personality Disorders, Emotional Dysregulation, and Interpersonal Functioning. Oakland, CA: New Harbinger.

Bemutatkozás:
Dr. Eckhard Roediger (MD), 1959-ben született, neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta. Pszichodinamikus és kognitív viselkedésterápiás képzésben részesült. Korábban egy berlini (Németország) klinika pszichoszomatikus osztályának igazgatója volt, 2007 óta magánpraxisban dolgozik, valamint a frankfurti Sématerápiás Képzési Központ igazgatója. 2008 óta tagja a Nemzetközi Sématerápiás Társaság (ISST) vezetőségének, korábbi elnök, jelenleg tiszteletbeli tag. Egyéni és párterápiás sématerápia-tréner és szupervizor. Több könyv szerzője a párkapcsolati sématerápiáról, valamint az elfogadás- és elköteleződés-terápia (ACT) szemléletének sématerápiába történő integrációjáról.
Weboldala: www.schematherapy-roediger.org
E-mail: kontakt@eroediger.de

Prof. David Edwards

Prof. David Edwards: "Empatikus konfrontáció: A terapeuta komplex kommunikációs eszközei a kliens felé, az esetkonceptualizációt figyelembe véve"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Az empatikus konfrontáció során a terapeuták felismerik és konfrontálják a kliens azon megküzdési módjait, amelyek hozzájárulnak a kliens problémáihoz, valamint akadályozzák a terapeuta–kliens kapcsolatot és a terápiás előrehaladást. Az „empatikus” rész lényege annak tudatosítása, hogy a kliens ezen megküzdési módja valamilyen érzelmi fájdalommal próbál megküzdeni. Ez a fájdalom szinte mindig a kliens „Gyermeki” részéből származik, amely különböző, be nem töltött érzelmi szükségletekből és traumákból eredő érzelmi megterhelések következménye.

Ahhoz, hogy az empatikus konfrontáció hatékony legyen, a terapeutának képesnek kell lennie arra, hogy a kliens azt érezze: a terapeuta valóban empatikusan átlátja ezt a fájdalmat – mind a jelenben átélt, kiváltott élmények szintjén, mind pedig annak megértésében, hogy ezek milyen múltbeli gyermekkori tapasztalatokat idéznek fel.

A hatékony empatikus konfrontáció általában több szinten zajló kommunikációt igényel a terapeuta részéről:

- Meta-tudatosság: A kliens Egészséges Felnőtt részéhez szólva, elnevezni a megküzdési módot, és elkülöníteni azt az Egészséges Felnőtttől.

- Empatikus jelenlét: Szintén az Egészséges Felnőtthöz szólva, empátiával viszonyulni az aktuális helyzetekben – akár a terapeutával kapcsolatban – megélt fájdalmas érzelmekhez.

- Empátia a múltbeli élményekkel kapcsolatban: A kliens Gyermeki részeihez szólva – beleértve a Dühös Gyermeket és a Sebezhető Gyermeket –, elismerni a kiváltott érzések forrását, és együttérezni a megélt fájdalommal.

- A figyelem problémákra irányítása: Ismét az Egészséges Felnőtthöz szólva, ráirányítani a figyelmet arra, hogy ez a megküzdési mód jelentős problémák forrása (beleértve a terápiás kapcsolatot és a terápiás célok elérését is); ez magában foglalhatja azt is, hogy a terapeuta megosztja saját élményeit, amikor ő volt ennek a megküzdési módnak a célpontja.

Ez azt jelenti, hogy az empatikus konfrontáció hatékonyságához a terapeutának átfogó esetkoncepcióval kell rendelkeznie, amely figyelembe veszi a kliens aktuális, kiváltott érzelmi nehézségeit, valamint a gyermekkori helyzeteket és kapcsolati élményeket, amelyek ezek forrásai. Ezeket a jellemzőket klinikai példákon keresztül fogjuk szemléltetni.

Maria Galimzyanova

Maria Galimzyanova: "Sémaalapú coaching serdülők szüleinek"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

A tinédzserek szülei gyakran egyedi kihívásokkal szembesülnek, miközben gyermekeik átvészelik a serdülőkor viharos időszakát. Ez az életszakasz fokozott érzelmi ingadozással jár, beleértve a hangulatingadozásokat, szorongást, depressziót, kortárs nyomást, identitáskeresést, kommunikációs zavarokat és kockázatos viselkedéseket. Ezek a nehézségek bonyolult dinamikát teremthetnek szülő és kamasz között, amit a szülők gyakran nehezen tudnak kezelni.

A Sémaalapú coaching szülők számára egy oktató jellegű tanácsadási forma és terápiát kiegészítő szülői munka, amely az alapvető szükségletekre, sémákra és módokra fókuszálva erősíti a családi rendszer minden tagjának képességeit.
Ez a megközelítés strukturált módon segíti a szülőket abban, hogy jobban boldoguljanak a serdülőkor kihívásaival – saját sémáik és érzelmi reakcióik tudatosításán keresztül.

A sémaalapú coaching segít a szülőknek felismerni azokat az érzelmi kiváltó tényezőket, amelyek a kamasz gyermekükkel való interakciók során jelennek meg. Célja, hogy megerősítse a szülőket abban, hogy egészségesebb érzelmi válaszokat alakítsanak ki, és így pozitívabb, támogatóbb légkört teremtsenek gyermekeik számára, valamint konstruktívabb kapcsolódásokat hozzanak létre.

Tanulási célok:
A résztvevők megismerik a Sémaalapú coaching kulcsfontosságú lépéseit, és képesek lesznek azokat alkalmazni a serdülőkor időszakára.

A workshop során esettanulmányokat mutatunk be; a résztvevők elemezhetik saját kommunikációjukat gyermekeikkel vagy másokkal; élményalapú gyakorlatot végeznek, valamint szerepjátékban vesznek részt.

Elena Romanova

Paul Kasyanik & Elena Romanova: "Az érvényesítés művészete: az érzelmi elfogadás a terápiás kapcsolatban" - SZEMÉLYESEN

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Az empatikus megerősítés (validáció) az egyik legfontosabb eleme a terápiás kapcsolatnak számos pszichoterápiás megközelítésben – különösen a sématerápiában, ahol a korlátozott szülői újragondoskodás kulcsszerepet játszik a terápiás folyamatban (J. Young, 2003). A validáció a terapeuta általános hozzáállásának lényegi jellemzője a klienshez, ugyanakkor különböző formákban és megnyilvánulásokban jelenik meg – attól függően, hogy milyen kielégítetlen szükségletei, maladaptív sémái és módjai vannak a páciensnek. A validáció egyben specifikus beavatkozási forma is. A terapeuta empatikus validációs reakcióit ugyanakkor saját szükségletei, sémái és módjai is befolyásolhatják, ami megnehezítheti a megfelelő, a páciens aktuális módjához és mélyebb szükségleteihez illeszkedő válaszok megfogalmazását. Éppen ezért a validációhoz kapcsolódó mikroszintű készségek tudatos fejlesztése – a makroszintű újragondoskodó attitűd mellett – alapvető fontosságú a szakmai fejlődés szempontjából.

Ez a mesterkurzus lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy megértsék, mi számít megfelelő validációnak, és elsajátítsák, hogyan érdemes validálni akkor, amikor a páciens bizonyos módjai aktiválódnak – például a Sebezhető vagy Dühös Gyermek, az Elidegenedett védelmező, az Együttműködő-Önalávető, a Zsarnok-támadó stb.

Tanulási célok:

Átfogóbb makroszintű szemlélet kialakítása a validáció jelentéséről és alkalmazásáról a sématerápiában.
Kommunikációs technikák és mikroszintű készségek elsajátítása különféle validációs formák használatára a páciens aktuális állapotához és sémamódjaihoz igazítva.
A terapeuta saját validációs szükségleteinek mélyebb megértése.
A képzés felépítése: strukturált előadás, videóanyagok, demonstrációk és gyakorlati feladatok.

Paul Kasyanik és Elena Romanova haladó szintű sématerapeuták, trénerek és szupervizorok, a Szentpétervári Sématerápiás Intézet igazgatói.

Az előadáson bemutatott technikák és készségek segítenek a résztvevőknek abban, hogy a páciensek szükségleteinek és módjainak megfelelő, adekvát validációs formákat tudjanak alkalmazni – ezáltal erősítve a terapeuta „korlátozott újragondoskodó” képességét.

Paul Kasyanik

Paul Kasyanik & Elena Romanova: "Az érvényesítés művészete: az érzelmi elfogadás a terápiás kapcsolatban" - SZEMÉLYESEN

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Az empatikus megerősítés (validáció) az egyik legfontosabb eleme a terápiás kapcsolatnak számos pszichoterápiás megközelítésben – különösen a sématerápiában, ahol a korlátozott szülői újragondoskodás kulcsszerepet játszik a terápiás folyamatban (J. Young, 2003). A validáció a terapeuta általános hozzáállásának lényegi jellemzője a klienshez, ugyanakkor különböző formákban és megnyilvánulásokban jelenik meg – attól függően, hogy milyen kielégítetlen szükségletei, maladaptív sémái és módjai vannak a páciensnek. A validáció egyben specifikus beavatkozási forma is. A terapeuta empatikus validációs reakcióit ugyanakkor saját szükségletei, sémái és módjai is befolyásolhatják, ami megnehezítheti a megfelelő, a páciens aktuális módjához és mélyebb szükségleteihez illeszkedő válaszok megfogalmazását. Éppen ezért a validációhoz kapcsolódó mikroszintű készségek tudatos fejlesztése – a makroszintű újragondoskodó attitűd mellett – alapvető fontosságú a szakmai fejlődés szempontjából.

Ez a mesterkurzus lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy megértsék, mi számít megfelelő validációnak, és elsajátítsák, hogyan érdemes validálni akkor, amikor a páciens bizonyos módjai aktiválódnak – például a Sebezhető vagy Dühös Gyermek, az Elidegenedett védelmező, az Együttműködő-Önalávető, a Zsarnok-támadó stb.

Tanulási célok:

Átfogóbb makroszintű szemlélet kialakítása a validáció jelentéséről és alkalmazásáról a sématerápiában.
Kommunikációs technikák és mikroszintű készségek elsajátítása különféle validációs formák használatára a páciens aktuális állapotához és sémamódjaihoz igazítva.
A terapeuta saját validációs szükségleteinek mélyebb megértése.
A képzés felépítése: strukturált előadás, videóanyagok, demonstrációk és gyakorlati feladatok.

Paul Kasyanik és Elena Romanova haladó szintű sématerapeuták, trénerek és szupervizorok, a Szentpétervári Sématerápiás Intézet igazgatói.

Az előadáson bemutatott technikák és készségek segítenek a résztvevőknek abban, hogy a páciensek szükségleteinek és módjainak megfelelő, adekvát validációs formákat tudjanak alkalmazni – ezáltal erősítve a terapeuta „korlátozott újragondoskodó” képességét.

Dr. Olga Dobrushina

Dr. Olga Dobrushina: „Az egyensúly megteremtése az empatikus konfrontáció és a neurobiológiai különbségek validálása között a sématerápiában, neurodivergens személyek esetében”

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Dr. Olga Dobrushina, MD, PhD, pszichológiai MSc
HCPC regisztrált tanácsadó pszichológus
Vendégkutató, Autizmus Innovációs Laboratórium, Strathclyde Egyetem
Glasgow, Skócia, Egyesült Királyság

A lakosság akár 20%-a is neurodivergens lehet, és ennél sokkal többen mutatnak neurodivergens vonásokat. Különösen a sématerápiában – amelyet gyakran más terápiák sikertelensége után második megközelítésként alkalmaznak – találkozunk olyan kliensekkel, akik krónikus mentális egészségügyi problémákkal küzdenek, amelyek a fel nem ismert autizmus vagy ADHD miatt nem reagálnak jól a kezelésre. A hatékony segítségnyújtás érdekében a sématerápiát a neurodivergens személyek egyedi szükségleteihez kell igazítani. Egy különösen fontos nehézség, amelyet kezelni kell, a neurobiológiai jellemzők és a diszfunkcionális megküzdési módok megkülönböztetése. Validálnunk kell klienseink lényegi működésmódját, miközben szembe kell néznünk az általuk használt megküzdési módokkal – ez kihívást jelenthet neurodivergens személyekkel való munka során.
A workshop célja, hogy támogassa a sématerapeutákat ebben a munkában. Megvizsgáljuk a leggyakoribb neurodivergens vonásokat, ideértve és túllépve a diagnosztikai kategóriákon, mint az autizmus, ADHD vagy diszlexia. Ezt követően áttekintjük, hogyan fedhetik át egymást a neurodivergens vonások és a megküzdési módok, valamint, hogy milyen a neurodevergens egészséges felnőtt mód. Ez a tudás segíteni fog abban, hogy empatikus konfrontációt alkalmazzunk érzékeny, neurodiverzitást figyelembe vevő módon, validálva a neurodivergens személyek tapasztalatait, és támogatva az egészséges felnőtt részt a hatékony mindennapi megküzdési stratégiák kialakításában.

Cristina Sterie

Cristina Sterie & Roxana Nicolau: "Hatékony stratégiák a kritikus módok kezelésére a sématerápiában"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Csatlakozz hozzánk egy dinamikus, készségfejlesztő workshopra, amely a sématerápia megközelítését alkalmazza a kritikus módok megértésére és átalakítására. A legfrissebb sématerápiás elméletekre és gyakorlati fejlesztésekre építve ez a képzés mélyreható betekintést enged abba, hogyan alakulnak ki a belső kritikus hangok a korai maladaptív sémákból és a kielégítetlen alapvető érzelmi szükségletekből.

A résztvevők megvizsgálják a kritikus módok eredetét és funkcióit – például a Büntető Szülő és Követelő Szülő módokat (a klasszikus Young-modell szerint) más kritikus módokkal együtt, mint például a Bűntudatkeltő, Elhanyagoló vagy Túlvédő. A résztvevők megtanulják, hogyan járulnak hozzá ezek a tartós önkritikához és az érzelmi distresszhez. A sématerápia szemléletén keresztül a résztvevők készségeket sajátítanak el ezen kritikus részek azonosítására, konceptualizálására és közvetlen megcélzására, elősegítve a tartós érzelmi gyógyulást.

Olyan kulcsfontosságú intervenciókat mutatunk be és gyakorlunk közösen, mint a korlátok közötti szülői újragondoskodás, az imaginációs átírás (imagery rescripting), a módpárbeszédek és a széktechnika (chair work). Ezek az élményalapú technikák segítenek a káros módok deaktiválásában, az Egészséges Felnőtt mód megerősítésében és a Sérülékeny Gyermek mód gyógyításában, lehetővé téve a kliensek számára, hogy kielégítsék kielégítetlen érzelmi szükségleteiket és fejlesszék önmagukkal szembeni együttérzésüket.

Interaktív gyakorlatokon, esettanulmányokon és élő bemutatókon keresztül a résztvevők gyakorlati készségeket szereznek a kritikus módok felmérésében, konceptualizálásában és megdolgozásában, egyénre szabott stratégiák alkalmazásával a kliens egyedi sémaprofilja és mód-prezentációja alapján.

A képzés végére a résztvevők erős elméleti és gyakorlati alapokkal rendelkeznek majd a kritikus módokkal való munkához, fokozva képességüket arra, hogy segítsenek klienseiknek az önkritika gyökereinek gyógyításában és az Egészséges Felnőtt működésüknek megerősítésében.

Főbb tanulási célok:

A kritikus módok megértése a sématerápiában:
Mély megértés kialakítása a kritikus módokról – különösen a Büntető Szülő, Követelő Szülő és Kritikus módokról –, azok fejlődési eredetéről, funkcióiról és érzelmi jólétre gyakorolt hatásairól.
Sématerápiás szemléletű felmérés és konceptualizálás:
Megtanulni, hogyan végezzünk átfogó sématerápiás felméréseket, és hogyan készítsünk részletes esetleírásokat, amelyek feltérképezik a korai maladaptív sémákat, megküzdési módokat és kritikus részeket, összekapcsolva ezeket a kliensek aktuális érzelmi és viselkedésbeli mintázataival.
Célzott intervenciós stratégiák a kritikus módokhoz:
A sématerápiás technikák tökéletesítése – mint az imaginációs átírás, széktechnikák, módközpontú korlátozott szülői újragondoskodás és empatikus konfrontáció – a kritikus módok kihívására, lágyítására és átalakítására támogatóbb és adaptívabb belső hangokká.
Az Egészséges Felnőtt mód építése:
Megérteni, hogyan lehet elősegíteni és megerősíteni a kliens Egészséges Felnőtt módját annak érdekében, hogy szabályozza a kritikus módokat, érvényesítse a Sérülékeny Gyermek érzéseit, és támogassa a hosszú távú érzelmi rugalmasságot és ön-elfogadást.

Bemutatkozás:

Cristina Sterie klinikai szakpszichológus, okleveles haladó szintű sématerapeuta, valamint egyéni és csoportos sématerápiás tréner és szupervizor. Több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. A Román Sématerápiás Intézet elnöke, valamint a Hipnoterápiás és Kognitív Viselkedésterápiás Egyesület (AHPCC) főtitkára. 2020 és 2024 között a Nemzetközi Sématerápiás Társaság (ISST) tanúsítási koordinátoraként is tevékenykedett.

Roxana Nicolau

Cristina Sterie & Roxana Nicolau: "Hatékony stratégiák a kritikus módok kezelésére a sématerápiában"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Csatlakozz hozzánk egy dinamikus, készségfejlesztő workshopra, amely a sématerápia megközelítését alkalmazza a kritikus módok megértésére és átalakítására. A legfrissebb sématerápiás elméletekre és gyakorlati fejlesztésekre építve ez a képzés mélyreható betekintést enged abba, hogyan alakulnak ki a belső kritikus hangok a korai maladaptív sémákból és a kielégítetlen alapvető érzelmi szükségletekből.

A résztvevők megvizsgálják a kritikus módok eredetét és funkcióit – például a Büntető Szülő és Követelő Szülő módokat (a klasszikus Young-modell szerint) más kritikus módokkal együtt, mint például a Bűntudatkeltő, Elhanyagoló vagy Túlvédő. A résztvevők megtanulják, hogyan járulnak hozzá ezek a tartós önkritikához és az érzelmi distresszhez. A sématerápia szemléletén keresztül a résztvevők készségeket sajátítanak el ezen kritikus részek azonosítására, konceptualizálására és közvetlen megcélzására, elősegítve a tartós érzelmi gyógyulást.

Olyan kulcsfontosságú intervenciókat mutatunk be és gyakorlunk közösen, mint a korlátok közötti szülői újragondoskodás, az imaginációs átírás (imagery rescripting), a módpárbeszédek és a széktechnika (chair work). Ezek az élményalapú technikák segítenek a káros módok deaktiválásában, az Egészséges Felnőtt mód megerősítésében és a Sérülékeny Gyermek mód gyógyításában, lehetővé téve a kliensek számára, hogy kielégítsék kielégítetlen érzelmi szükségleteiket és fejlesszék önmagukkal szembeni együttérzésüket.

Interaktív gyakorlatokon, esettanulmányokon és élő bemutatókon keresztül a résztvevők gyakorlati készségeket szereznek a kritikus módok felmérésében, konceptualizálásában és megdolgozásában, egyénre szabott stratégiák alkalmazásával a kliens egyedi sémaprofilja és mód-prezentációja alapján.

A képzés végére a résztvevők erős elméleti és gyakorlati alapokkal rendelkeznek majd a kritikus módokkal való munkához, fokozva képességüket arra, hogy segítsenek klienseiknek az önkritika gyökereinek gyógyításában és az Egészséges Felnőtt működésüknek megerősítésében.

Főbb tanulási célok:

A kritikus módok megértése a sématerápiában:
Mély megértés kialakítása a kritikus módokról – különösen a Büntető Szülő, Követelő Szülő és Kritikus módokról –, azok fejlődési eredetéről, funkcióiról és érzelmi jólétre gyakorolt hatásairól.
Sématerápiás szemléletű felmérés és konceptualizálás:
Megtanulni, hogyan végezzünk átfogó sématerápiás felméréseket, és hogyan készítsünk részletes esetleírásokat, amelyek feltérképezik a korai maladaptív sémákat, megküzdési módokat és kritikus részeket, összekapcsolva ezeket a kliensek aktuális érzelmi és viselkedésbeli mintázataival.
Célzott intervenciós stratégiák a kritikus módokhoz:
A sématerápiás technikák tökéletesítése – mint az imaginációs átírás, széktechnikák, módközpontú korlátozott szülői újragondoskodás és empatikus konfrontáció – a kritikus módok kihívására, lágyítására és átalakítására támogatóbb és adaptívabb belső hangokká.
Az Egészséges Felnőtt mód építése:
Megérteni, hogyan lehet elősegíteni és megerősíteni a kliens Egészséges Felnőtt módját annak érdekében, hogy szabályozza a kritikus módokat, érvényesítse a Sérülékeny Gyermek érzéseit, és támogassa a hosszú távú érzelmi rugalmasságot és ön-elfogadást.

Bemutatkozás:

Roxana Nicolau klinikai szakpszichológus, okleveles haladó szintű sématerapeuta, valamint egyéni és párterápiás sématerápiás tréner és szupervizor, több mint 15 éves klinikai tapasztalattal rendelkezik. A Román Sématerápiás Intézet alelnöke, valamint a Román Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület (RABCT) tagja.

Dr. Marie Ocisková

2025. július 11., péntek:
Prof. Jan Praško, Dr. Marie Ociskova, PhD: "A transzgenerációs trauma átírása borderline személyiségzavarral élő klienseknél"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Jan Prasko (1–5), Marie Ociskova (1–3)

Jessenia, a.s. – Rehabilitációs Kórház Beroun, AKESO holding
Pszichiátriai Tanszék, Orvostudományi Kar, Palacký Egyetem, Olomouc
Mindwalk Kft., Prága
Pszichológiai Tudományok Tanszéke, Társadalomtudományi és Egészségügyi Kar, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia
Pszichoterápia Tanszék, Posztgraduális Orvosi Oktatási Intézet, Prága
Workshop összefoglaló:
A transzgenerációs traumaátadás olyan folyamat, amelynek során a traumatikus események hatása egyik generációról a másikra száll. Ez a jelenség a borderline személyiségzavarral (BPD) élő pácienseknél is megfigyelhető, akik gyakran küzdenek érzelemszabályozási nehézségekkel, instabil emberi kapcsolatokkal és alacsony önértékeléssel. Az örökölt terhek diszfunkcionális kapcsolati mintákon, érzelmi instabilitáson és internalizált családi szerepeken keresztül adódhatnak át.

Ez a workshop egyrészt elméleti bevezetést nyújt a transzgenerációs traumák témájába, másrészt lehetőséget ad két kulcsfontosságú sématerápiás élmény alapú technika – az imaginációs átírás (imagery rescripting) és a „székmunka” (chairwork) – gyakorlati kipróbálására, kifejezetten a transzgenerációs traumák BPD-s pácienseknél történő kezelésére adaptálva.

A résztvevők:

Megtanulják, hogyan vezessenek végig egy pácienst egy imaginált jeleneten, egy traumatizált transzgenerációs szereplővel
Gyakorolják, hogyan segítsék a pácienst abban, hogy aktív, együttérző szerepet vegyen fel a jelenetben,
Megismerkednek a székmunka alkalmazásával, hogy a trauma által érintett sémamódok közötti párbeszédet elősegíthessék,
Gyakorlati eszközöket kapnak arra, hogyan reagáljanak terápiásan az intenzív érzelmekre, mint például a szégyen, bűntudat vagy tudattalan lojalitás.
A workshop élő bemutatókat tartalmaz, amelyeket páros vagy kis csoportos gyakorlás követ, majd közös reflexiókat lehet átbeszélni az érzelmi élményről és a technika alkalmazása során felmerülő tapasztalatokról. A megbeszélések fókuszában a terápiás célok, kihívások és ezeknek a módszereknek a szélesebb kezelési tervbe való integrálása áll.

A workshop olyan terapeuták számára készült, akik már rendelkeznek alapvető ismeretekkel a sématerápiában, és szeretnék elmélyíteni tudásukat a transzgenerációs témák kezelésében borderline személyiségzavarral diagnosztizált klienseikkel való munkájukban.

„A múltunkat nem változtathatjuk meg. Azt viszont igen, hogyan hat ránk.” – Virginia Satir

2025. július 12., szombat:
Prof. Jan Praško, Dr. Marie Ociskova, PhD: "Mentalizáció mások iránt a szociális készségek tréningje során borderline személyiségzavarral élő klienseknél"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Jan Prasko, 1,2 Marie Ociskova 1,2

1 Pszichiátriai Tanszék, Orvosi és Fogorvostudományi Kar, Palacký Egyetem, Olomouc, Csehország
2 Jessenia Inc. Rehabilitációs Kórház Beroun, Akeso Holding, MINDWALK, s.r.o., Csehország
3 Pszichológiai Tudományok Tanszéke, Társadalomtudományi és Egészségügyi Kar, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia
4 Pszichoterápia Tanszék, Egészségügyi Szakemberek Posztgraduális Képző Intézete, Prága, Csehország

Kapcsolattartó szerző: Prof. Dr. Jan Prasko, MD, Ph.D.
e-mail: praskojan@seznam.cz

Absztrakt

A hatékony kommunikáció több mint puszta szavak—magában foglalja önmagunk és mások megértését is. A borderline személyiségzavarral (BPD) élő személyek gyakran küzdenek a mentalizációval, az érzelemszabályozással és saját szükségleteik kifejezésével, ami gyakran félreértésekhez, konfliktusokhoz és intenzív érzelmi reakciókhoz vezet.

Ez az interaktív workshop gyakorlati módszereket mutat be a kommunikációs tréning levezetésére a BPD kliensek számára szervezett sématerápiás csoportokban. A résztvevők megismerkedhetnek a kommunikációs készségek fejlesztésének, a mentalizáció elősegítésének, valamint az érzelmi reakciók kezelésének stratégiáival, mind a terápiás üléseken, mind a páciensek mindennapi kapcsolataiban.

Több gyakori, maladaptív kommunikációs mintát is megvizsgálunk, amelyek jellemzőek a BPD kliensekre:
(1) saját szükségletek agresszív érvényesítése mások figyelembevétele nélkül,
(2) túlzott alárendelődés a kapcsolatok megtartása érdekében,
(3) elzárkózás vagy elkerülés konfliktushelyzetekben.

Ezek a minták gyakran korai maladaptív sémákban gyökereznek, ezért azonosításuk és módosításuk kulcsfontosságú a terápiás előrehaladás szempontjából.

A workshop fő céljai:

A maladaptív kommunikációs minták és azok korai sémákból eredő gyökereinek azonosítása.
A mentalizációs készségek fejlesztése—a páciensek segítése abban, hogy jobban megértsék mások érzelmeit, gondolatait és szükségleteit.
Az érzelmi reakciók kezelése—higgadtabb és kiegyensúlyozottabb válaszok támogatása nehéz helyzetekben.
A sémamódok használata a kommunikációs tréning során—a Sebezhető Gyermek, Dühös Gyermek, Büntető Kritikus, Eltávolodott Védelmező, Önmegnyugtató és más módok bevonásával a belső konfliktus feltárására
Az Egészséges felnőtt mód erősítése – mediátorként való felhasználás az interperszonális konfliktusokban
Modell helyzetek, interaktív feladatok és esettanulmányok feldolgozásán keresztül a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek ezen technikák használatáról egyéni és csoportos sématerápiás munkában. A worshop célja, hogy a résztvevőknek gyakorlati segítséget nyújtson abban, hogy segítsék klienseiket empatikusan és tisztelettel megfogalmazni saját igényeiket, miközben a másik felet is tiszteletben tartják.

Bemutatkozás:

Dr. Marie Ocisková, PhD (született: Karviná, 1988) cseh klinikai szakpszichológus és kutató, aki a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a sématerápia területére specializálódott. Jelenleg a Palacký Egyetem Pszichiátriai Tanszékének adjunktusaként dolgozik Olomoucban, ahol 2012 óta aktívan részt vesz az oktatásban és a kutatásban. Dr. Ocisková mind a kognitív viselkedésterápiás, mind a sématerápiás képzést elvégezte. Klinikai tevékenysége elsősorban borderline személyiségzavarban, szorongásos zavarokban és affektív zavarokban szenvedő páciensek kezelésére irányul. Dr. Ocisková három szakkönyv szerzője vagy társszerzője, valamint 190 tudományos cikket publikált, melyek szerepelnek a Web of Science adatbázisban, és H-indexe 23. Kutatásai jelentős mértékben hozzájárultak a mentális zavarokkal kapcsolatos önmegbélyegzés mélyebb megértéséhez, amely témakört számos publikációjában feldolgozta.

Prof. Ján Praško

2025. július 11., péntek:
Prof. Jan Praško, Dr. Marie Ociskova, PhD: "A transzgenerációs trauma átírása borderline személyiségzavarral élő klienseknél"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Jan Prasko (1–5), Marie Ociskova (1–3)

Jessenia, a.s. – Rehabilitációs Kórház Beroun, AKESO holding
Pszichiátriai Tanszék, Orvostudományi Kar, Palacký Egyetem, Olomouc
Mindwalk Kft., Prága
Pszichológiai Tudományok Tanszéke, Társadalomtudományi és Egészségügyi Kar, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia
Pszichoterápia Tanszék, Posztgraduális Orvosi Oktatási Intézet, Prága
Workshop összefoglaló:
A transzgenerációs traumaátadás olyan folyamat, amelynek során a traumatikus események hatása egyik generációról a másikra száll. Ez a jelenség a borderline személyiségzavarral (BPD) élő pácienseknél is megfigyelhető, akik gyakran küzdenek érzelemszabályozási nehézségekkel, instabil emberi kapcsolatokkal és alacsony önértékeléssel. Az örökölt terhek diszfunkcionális kapcsolati mintákon, érzelmi instabilitáson és internalizált családi szerepeken keresztül adódhatnak át.

Ez a workshop egyrészt elméleti bevezetést nyújt a transzgenerációs traumák témájába, másrészt lehetőséget ad két kulcsfontosságú sématerápiás élmény alapú technika – az imaginációs átírás (imagery rescripting) és a „székmunka” (chairwork) – gyakorlati kipróbálására, kifejezetten a transzgenerációs traumák BPD-s pácienseknél történő kezelésére adaptálva.

A résztvevők:

Megtanulják, hogyan vezessenek végig egy pácienst egy imaginált jeleneten, egy traumatizált transzgenerációs szereplővel
Gyakorolják, hogyan segítsék a pácienst abban, hogy aktív, együttérző szerepet vegyen fel a jelenetben,
Megismerkednek a székmunka alkalmazásával, hogy a trauma által érintett sémamódok közötti párbeszédet elősegíthessék,
Gyakorlati eszközöket kapnak arra, hogyan reagáljanak terápiásan az intenzív érzelmekre, mint például a szégyen, bűntudat vagy tudattalan lojalitás.
A workshop élő bemutatókat tartalmaz, amelyeket páros vagy kis csoportos gyakorlás követ, majd közös reflexiókat lehet átbeszélni az érzelmi élményről és a technika alkalmazása során felmerülő tapasztalatokról. A megbeszélések fókuszában a terápiás célok, kihívások és ezeknek a módszereknek a szélesebb kezelési tervbe való integrálása áll.

A workshop olyan terapeuták számára készült, akik már rendelkeznek alapvető ismeretekkel a sématerápiában, és szeretnék elmélyíteni tudásukat a transzgenerációs témák kezelésében borderline személyiségzavarral diagnosztizált klienseikkel való munkájukban.

„A múltunkat nem változtathatjuk meg. Azt viszont igen, hogyan hat ránk.” – Virginia Satir

2025. július 12., szombat:
Prof. Jan Praško, Dr. Marie Ociskova, PhD: "Mentalizáció mások iránt a szociális készségek tréningje során borderline személyiségzavarral élő klienseknél"

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁS, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL.

Jan Prasko, 1,2 Marie Ociskova 1,2

1 Pszichiátriai Tanszék, Orvosi és Fogorvostudományi Kar, Palacký Egyetem, Olomouc, Csehország
2 Jessenia Inc. Rehabilitációs Kórház Beroun, Akeso Holding, MINDWALK, s.r.o., Csehország
3 Pszichológiai Tudományok Tanszéke, Társadalomtudományi és Egészségügyi Kar, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia
4 Pszichoterápia Tanszék, Egészségügyi Szakemberek Posztgraduális Képző Intézete, Prága, Csehország

Kapcsolattartó szerző: Prof. Dr. Jan Prasko, MD, Ph.D.
e-mail: praskojan@seznam.cz

Absztrakt

A hatékony kommunikáció több mint puszta szavak—magában foglalja önmagunk és mások megértését is. A borderline személyiségzavarral (BPD) élő személyek gyakran küzdenek a mentalizációval, az érzelemszabályozással és saját szükségleteik kifejezésével, ami gyakran félreértésekhez, konfliktusokhoz és intenzív érzelmi reakciókhoz vezet.

Ez az interaktív workshop gyakorlati módszereket mutat be a kommunikációs tréning levezetésére a BPD kliensek számára szervezett sématerápiás csoportokban. A résztvevők megismerkedhetnek a kommunikációs készségek fejlesztésének, a mentalizáció elősegítésének, valamint az érzelmi reakciók kezelésének stratégiáival, mind a terápiás üléseken, mind a páciensek mindennapi kapcsolataiban.

Több gyakori, maladaptív kommunikációs mintát is megvizsgálunk, amelyek jellemzőek a BPD kliensekre:
(1) saját szükségletek agresszív érvényesítése mások figyelembevétele nélkül,
(2) túlzott alárendelődés a kapcsolatok megtartása érdekében,
(3) elzárkózás vagy elkerülés konfliktushelyzetekben.

Ezek a minták gyakran korai maladaptív sémákban gyökereznek, ezért azonosításuk és módosításuk kulcsfontosságú a terápiás előrehaladás szempontjából.

A workshop fő céljai:

A maladaptív kommunikációs minták és azok korai sémákból eredő gyökereinek azonosítása.
A mentalizációs készségek fejlesztése—a páciensek segítése abban, hogy jobban megértsék mások érzelmeit, gondolatait és szükségleteit.
Az érzelmi reakciók kezelése—higgadtabb és kiegyensúlyozottabb válaszok támogatása nehéz helyzetekben.
A sémamódok használata a kommunikációs tréning során—a Sebezhető Gyermek, Dühös Gyermek, Büntető Kritikus, Eltávolodott Védelmező, Önmegnyugtató és más módok bevonásával a belső konfliktus feltárására
Az Egészséges felnőtt mód erősítése – mediátorként való felhasználás az interperszonális konfliktusokban
Modell helyzetek, interaktív feladatok és esettanulmányok feldolgozásán keresztül a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek ezen technikák használatáról egyéni és csoportos sématerápiás munkában. A worshop célja, hogy a résztvevőknek gyakorlati segítséget nyújtson abban, hogy segítsék klienseiket empatikusan és tisztelettel megfogalmazni saját igényeiket, miközben a másik felet is tiszteletben tartják.

Bemutatkozás:

Prof. Dr. Ján Praško, MD, PhD (született 1956-ban, Pozsonyban) cseh pszichiáter és pszichoterapeuta. 2008 és 2018 között a Palacký Egyetem Orvostudományi Karának, valamint az Olomouci Egyetemi Kórház Pszichiátriai Tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 2018-ban a prágai Posztgraduális Orvostovábbképző Intézet Pszichoterápiás Tanszékének vezetőjévé is kinevezték.

Dr. Praško többféle terápiás módszerben szerzett képzettséget, többek között csoportos pszichodinamikus pszichoterápiában, családterápiában, kognitív viselkedésterápiában (CBT), holotróp légzésben, Balint-csoport szupervízióban, valamint legutóbb egyéni és csoportos sématerápiában.

Pályafutása során számos CBT-képzést vezetett különböző országokban, többek között Csehországban, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Szlovákiában. 2003–2004 között az Európai Viselkedés- és Kognitív Terápiás Társaság (EABCT) elnökeként szolgált, jelenleg pedig a Cseh Pszichoterápiás Társaság elnöke.

Mint termékeny kutató és szerző, Dr. Praško több mint 80 szakkönyvet és több mint 430, a Web of Science által indexált tudományos cikket publikált, H-indexe 34. Kutatási érdeklődése elsősorban a pszichoterápiára, különösen a kognitív viselkedésterápiára és a sématerápiára irányul.

Dr. Praško szakmai tevékenysége során elsősorban borderline személyiségzavarral, obszesszív-kompulzív zavarral, affektív zavarokkal és szorongásos zavarokkal küzdő páciensek kezelésére specializálódott.

Dr. Vankó Tünde

Dr. Vankó Tünde: "Az Empatikus Konfrontáció Művészete és Gyakorlata"

A Sématerápia alapkoncepciója a korai kielégítetlen szükségletek beazonosítása és terápiás keretek között való kielégítése. Ennek kivitelezése akadályokba ütközik, ha Túlkompenzáló vagy akár erősen Elidegenedett kliensekkel találjuk szemben magunkat, hiszen ezek a módok ellehetetlenítik a terápiás kapcsolat megalapozását és a hatékony sématerápiás munkát.

Az empatikus konfrontáció egy hatékony sématerápiás technika, amely segítségével lebonthatjuk ezeket a rigid megküzdési módokat és megerősíthetjük a terápiás kapcsolatot, amelyben megvalósulhat a fájdalmas gyerekkori narratívák átírása.

Az előadás bemutatja az empatikus konfrontáció elméletét és gyakorlatát, esetekkel színezve azt. Kitér arra, hogy a terapeuta, hogyan tudja egy gondoskodó, empatikus módban maradni még akkor is, ha saját sémái aktivalódnak ezekkel a kliensekkel.

Dr. Salavecz Gyöngyvér

Dr. Salavecz Gyöngyvér & Dr. Unoka Zsolt Szabolcs: "Egészséges módok erősítése mindfulness és önegyüttérzés módszereivel"

A sématerápiában korábban alkalmazott tudatos jelenlét módszerén túllépve, a sémákra és
a sémamódokra kidolgozott a tudatos jelenlét, az együttérzés és az önegyüttérzés
módszereit tovább gondolva, specifikus sématerápiás elvek mentén dolgoztuk ki
módszerünket. Workshopunkban bemutatjuk az általunk kifejlesztett “Egészséges
felnőttmód erősítése tudatos jelenlét, együttérzés és önegyüttérzés módszerével” nevű 12
alkalmas terápiát.
A workshop első felében bemutatjuk a módszer felépítését és célját. Majd élményszinten,
közös gyakorlás keretében a módszer főbb technikáit (pl. sémák-séma módok
beazonosítása, szükségletek, kritikus hangok, maladaptív megküzdési módok szörfölése,
szerető kedvesség mondataival a szülői újragondoskodás - jó szülői rész fejlesztése, egyéb
egészséges felnőttet fejlesztő meditáció - imagináció) megtapasztalhatják a résztvevők. A
workshopon résztvevők bepillantást nyerhetnek az általunk kidolgozott új módszer főbb
elemeibe és működési mechanizmusába.

Dr. Salavecz Gyöngyvér, klinikai szakpszichológus, mindfulness tanár (MBSR, MBCT,
MSC), relaxációs és szimbólumterapeuta, sématerapeuta-jelölt, pszichoterapeuta-jelölt

Dr. Unoka Zsolt Szabolcs, pszichiáter, pszichoterapeuta, ISST kiképző sématerapeuta,
MBCT, SCIP

Dr. Unoka Zsolt Szabolcs

Dr. Salavecz Gyöngyvér & Dr. Unoka Zsolt Szabolcs: "Egészséges módok erősítése mindfulness és önegyüttérzés módszereivel"

A sématerápiában korábban alkalmazott tudatos jelenlét módszerén túllépve, a sémákra és
a sémamódokra kidolgozott a tudatos jelenlét, az együttérzés és az önegyüttérzés
módszereit tovább gondolva, specifikus sématerápiás elvek mentén dolgoztuk ki
módszerünket. Workshopunkban bemutatjuk az általunk kifejlesztett “Egészséges
felnőttmód erősítése tudatos jelenlét, együttérzés és önegyüttérzés módszerével” nevű 12
alkalmas terápiát.
A workshop első felében bemutatjuk a módszer felépítését és célját. Majd élményszinten,
közös gyakorlás keretében a módszer főbb technikáit (pl. sémák-séma módok
beazonosítása, szükségletek, kritikus hangok, maladaptív megküzdési módok szörfölése,
szerető kedvesség mondataival a szülői újragondoskodás - jó szülői rész fejlesztése, egyéb
egészséges felnőttet fejlesztő meditáció - imagináció) megtapasztalhatják a résztvevők. A
workshopon résztvevők bepillantást nyerhetnek az általunk kidolgozott új módszer főbb
elemeibe és működési mechanizmusába.

Dr. Salavecz Gyöngyvér, klinikai szakpszichológus, mindfulness tanár (MBSR, MBCT,
MSC), relaxációs és szimbólumterapeuta, sématerapeuta-jelölt, pszichoterapeuta-jelölt

Dr. Unoka Zsolt Szabolcs, pszichiáter, pszichoterapeuta, ISST kiképző sématerapeuta,
MBCT, SCIP

Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin: "Gyermekkori gyökerű problémák gyógyítása érzelmi technikákat alkalmazó pszichoterápiás módszerekkel

A sématerápia és az EMDR terápia összehasonlítása az elmélet, konceptualizáció, terápiás folyamat, technikák vonatkozásában. Integrációs lehetőségek."

Jelenkori elakadásaink, érzelmi problémáink, kapcsolati zavaraink gyakran a gyermekkorban gyökereznek. Valódi gyógyulást akkor tudunk elérni, ha a múltbéli tapasztalatokkal is foglalkozunk – megértjük hatásukat a múltra és a jelenre, és segítjük a kliensünket, hogy korrektív emocionális élményt éljen át. Több pszichoterápiás módszer is hangsúlyt helyez a régi és friss érzelmi sérülések összekötésére, és nem csak a jelen probléma megoldására koncentrál, hanem annak kialakulásában szerepet játszó gyermekkori élmények megélésével is foglalkozik. Közös ez a megközelítés a sématerápia és az EMDR terápia elméletében. Különbségeket és hasonlóságokat is találunk a problémák kialakulásának magyarázatában vés a konceptualizációban. Az előadásban ezen kívül szó lesz a terápiás folyamatról, a terápiás kapcsolatról sématerápia és EMDR-terápia esetén, az érzelmi technikák összehasonlításáról, integrációs lehetőségekről eset vignetták bemutatásával.

Dr. Tolvay Katalin: "AZ EF erősítése az EMDR eszköztárával"

Bemutatkozás

Több évtizede pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelésemen dolgozom. Több módszerspecifikus végzettségem van (sématerápia, EMDR, kognitív-viselkedésterápia, családterápia, autogén tréning). Sématerápiából és EMDR-ből szupervizor végzettségem van, munkaidőm jelentős részében e módszerekben képződő kollégák munkáját segítem. 2025-ben a Debreceni Egyetemen Rendszerszemléletű Life and Business Coach másoddiplomát szereztem.

Dr. Farkas Mária

Dr. Farkas Mária: "Érezz nyugodtan! Saját élmény alapú workshop"

Dr. Farkas Mária

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, sématerapeuta tréner/szupervizor

Az Egészséges Felnőtt Mód és a Sérülékeny Gyerek rész közötti biztonságos kapcsolat kiépítése, megszilárdítása a sématerápia egyik legalapvetőbb célja. Míg a Sérülékeny Gyerek rész a fájdalmas érzelmek általi reménytelen, időtlennek tűnő elárasztottsággal küzd, addig az Egészséges Felnőtt képes az érzelmeket adaptívan szabályozni, képes együttérzéssel, törődéssel fordulni az érző szelf felé. A sématerápia egy fontos célja az, hogy a sérülékeny érzések megjelenésére az egészséges rész tudjon reagálni, háttérbe szorítva a nem adaptív megküzdési módok aktivációját.

Az Érezz nyugodtan! workshop célja saját élményen keresztül megtapasztalni az Egészséges Felnőtt Mód és a Sérülékeny Gyermek Mód közötti kapcsolódás egy lehetséges folyamatát, ennek minőségeit, kihívásait.

A workshop során egy érzelmekre fókuszáló mindfulness gyakorlatot fokunk közösen végezni, majd a gyakorlatot követően meg is beszéljük a tapasztalatainkat. A gyakorlat az MBSR, az MBCT érzelmekkel foglalkozó protokollján és Tara Brach RAIN meditációján alapul. Megtanuljuk, hogyan lehet a jelenlévő érzelmeket beemelni a tudat terébe, hogyan tudunk az érzelmek felé elfogadással, együttérzéssel fordulni, folyamatosan monitorozva a nyugodt szemlélődéshez szükséges távolság megtartását és fókuszálva a felmerülő szükségleteinkre is.

A workshopra olyan gyakorló vagy képzésben lévő sématerapeutákat várok, akiknek már van tapasztalatuk a mindfulness gyakorlása területén.

Dr. Tandari-Kovács Mariann

Dr. Tandari-Kovács Mariann: "Hogyan érjük el a sérülékeny gyermek módot? – kihívások, dilemmák és tapasztalatok"

A sématerápia hangsúlyozza, hogy meghatározó az, hogy az elsődleges gondozók, a jelentős felnőttek betöltik-e az alapvető érzelmi szükségleteket gyermekkorban. A betöltetlen szükségletek hosszú távon negatív hatást gyakorolnak felnőtt életünkre. A séma gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú a sérülékeny gyermek móddal való kapcsolódás, valamint a kielégítetlen szükségletek feltöltése. Vannak, akiknek e kapcsolat kiépítése nagy próbatétel. Ez nem meglepő, hiszen sok esetben úgy bánunk magunkkal, ahogyan velünk bántak. A sématerápiás folyamat elején gyakran egy kritikus, fenyegető, félelemkeltő, büntető, vagy akár bántó „felnőtt” érhető el, míg a szeretetteljes, elég jó szülő, aki elfogadó és támogató egyszerűen nem hozzáférhető, elképzelhetetlen lehet az egyén számára. Az előadásban eset példákon keresztül mutatom be azt, hogy az imaginációs munkában megjelenő képek hogyan tükrözik és adhatnak visszajelzést arról, hogy hol tart a kapcsolatépítés folyamatában a kliens. Kitérek arra, hogy a sémák által bekapcsolt maladaptív megküzdő módok, valamint a belső kritikus – korábban diszfunkcionális szülő – módok hogyan akadályozhatják az egészséges felnőtt, mint jól gondoskodó szülő és a sérülékeny gyermek biztonságos kapcsolódását. Felvillantom azt, hogy a sématerápiás szakember eszköztára: a validálás, az empatikus konfrontáció, a szeretetteljes bánásmód, a korlátozott szülői újragondoskodás, valamint az élményalapú munka, a kognitív- és viselkedésterápiás technikák és a szupervízió hogyan segíthetik meg ezt a folyamatot.

Knapek Éva

Knapek Éva: "Saját belső kritikusunk a terápiás kapcsolatban"

Szakemberként gyakran mások Belső Kritikusával dolgozunk, de vajon hogyan vagyunk a saját Belső Kritikusunkkal?

Minden pszichológus törekszik arra, hogy ítélkezésmentes legyen, de emberi mivoltunk egyik legtermészetesebb aspektusa a jó ítélőképesség és az ítélkezés. Talán nem szívesen valljuk be magunknak, hogy ez ránk is igaz, és olykor hátráltat minket a munkában.

Van-e olyan kliens, akivel sosem tudnánk együttdolgozni? Mely mondatokra indul el bennünk az ítélkezés, és miért? Mi ennek az eredete? Kinek a szabályai dolgoznak bennünk, és hogyan befolyásolja ez a kliensekkel való munkát?

Ez a workshop annak feltérképezésére hív, hogy miként hat ránk szakemberként a saját Belső Kritikusunk hangja: hogyan befolyásolhatja a kliensekkel való kapcsolatunkat, a kompetenciaérzetünket, vagy akár az együttérzésünk szintjét. Ez különösen fontos, amikor a kliensek sémái, sémamódjai megérintik a saját sémáinkat.

A workshop során a közös munkában reflektív és önismereti gyakorlatokon keresztül dolgozunk, és megnézzük, hogyan lehet a Belső Kritikus állapotunkból származó tapasztalatokat és tudást a saját fejlődésünk és a klienseink terápiás útjának a szolgálatába állítani. Mindezt úgy, hogy kíváncsibban és elfogadóbban állunk magunkhoz.

Bemutatkozás:

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, egészségpszichológus, képzésben lévő pár- és családterapeuta, az Önazonos Vagyok Klub, az Émilie és az Amiről nem beszélünk... Magazin és podcast alapítója és szakmai vezetője. Integratív hipnoterápiát (2019–2022), sématerápiás alapokat és EMDR-t is tanult. Karrierjét egy pszichotraumákkal foglalkozó intézetben kezdte, az itt kiadott traumakötetben szerzőként, a külföldi kötet magyar kiadásában szakfordítóként működött közre. Kodependencia és reziliencia témában több nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. 2019 és 2021 között angol és magyar nyelvű magánrendelésben dolgozott, 2021 óta saját vállalkozását vezeti.

Beleznai Györgyi

Beleznai Györgyi (Klinikai szakpszichológus, kiképző monodráma vezető, pszichodráma vezető)
- Kajzinger Róbert (Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, pszichodráma vezető, ISST akkreditált sématerapeuta jelölt, ISST akkreditált csoport sématerapeuta
jelölt)
- dr. Perczel Erika (Pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, magatartásterapeuta, pszichodráma pszichoterapeuta, kiképző monodráma pszichoterapeuta)

"Út a szék felé - Módszertani találkozás, műhely
Hogyan segít a mentalizáció alapú monodráma eszközrendszere és értelmezési kerete a sématerápiás székmunka alkalmazásában"

Absztrakt: műhelyünkön lehetőséget nyújtunk két rendkívül hatékony
pszichoterápiás módszer találkozására. A módszertani párbeszéden részt vesz a
Sématerápiás nézőpont, illetve a Pszichodráma módszerének egyéni változata,
a Monodráma, amely a pszichodráma eszköztárával dolgozik, ugyanakkor nagy
hangsúlyt helyez a mentalizációra.
Workshopunk-on ízelítőt adunk abból, hogyan használható a monodráma
eszköztára a sématerápiás székmunkában, keresve, hogy ez a megközelítés
miként tudja bővíteni, hatékonyabbá tenni a sématerápiás székmunkát.
“Kikockázzuk”, lelassítjuk a folyamatot, megnézve, mi is történik amikor egy
“jelenetet felépítünk” - egy széket kiteszünk egy sémamód reprezentálására, -
vagy felveszünk egy szerepet, megélve annak jellegzetességeit. Ez a
megközelítés hatékonyabbá teszi a sémamódokkal való székmunkát. Az ehhez
vezető út kezdeti lépéseiből mutatunk technikákat, remélve azt, hogy felkeltjük az
érdeklődést a monodramatikus munkamód iránt.

Beleznai Györgyi:

Klinikai szakpszichológus, kiképző monodráma vezető, pszichodrámavezető, EMDR practicioner vagyok.

Már klinikai szakpszichológusként és gyakorlott pszichodráma vezetőként kezdtem el monodrámát tanulni. Motivációm fő mozgatója volt, hogy a pszichodráma hatékonyságát és cselekvésközpontúságát be tudjam építeni az egyéni folyamatokba is. Azóta is mindennapi tapasztalásom, hogy a monodráma alkalmazásával klienseimet valóban hatékonyabban tudom támogatni elakadásaik felismerésében, a megoldások kidolgozásában, mentalizációjuk differenciálódásában. Az elmúlt évek tapasztalata folyamatosan visszajelzést ad számomra a módszer rendkívüli hatékonyságáról, mely a tanítás, a monodráma eszközrendszerének továbbadására serkent, hogy ez a remek terápiás módszer más szakemberek számára is elérhetővé váljon.

Monodrámaspecifikus önéletrajz:
https://pszichodramaegyeniben.weebly.com/beleznai-gyoumlrgyi.html

Kajzinger Róbert

Beleznai Györgyi (Klinikai szakpszichológus, kiképző monodráma vezető, pszichodráma vezető)
- Kajzinger Róbert (Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, pszichodráma vezető, ISST akkreditált sématerapeuta jelölt, ISST akkreditált csoport sématerapeuta
jelölt)
- dr. Perczel Erika (Pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, magatartásterapeuta, pszichodráma pszichoterapeuta, kiképző monodráma pszichoterapeuta)

"Út a szék felé - Módszertani találkozás, műhely
Hogyan segít a mentalizáció alapú monodráma eszközrendszere és értelmezési kerete a sématerápiás székmunka alkalmazásában"

Absztrakt: műhelyünkön lehetőséget nyújtunk két rendkívül hatékony
pszichoterápiás módszer találkozására. A módszertani párbeszéden részt vesz a
Sématerápiás nézőpont, illetve a Pszichodráma módszerének egyéni változata,
a Monodráma, amely a pszichodráma eszköztárával dolgozik, ugyanakkor nagy
hangsúlyt helyez a mentalizációra.
Workshopunk-on ízelítőt adunk abból, hogyan használható a monodráma
eszköztára a sématerápiás székmunkában, keresve, hogy ez a megközelítés
miként tudja bővíteni, hatékonyabbá tenni a sématerápiás székmunkát.
“Kikockázzuk”, lelassítjuk a folyamatot, megnézve, mi is történik amikor egy
“jelenetet felépítünk” - egy széket kiteszünk egy sémamód reprezentálására, -
vagy felveszünk egy szerepet, megélve annak jellegzetességeit. Ez a
megközelítés hatékonyabbá teszi a sémamódokkal való székmunkát. Az ehhez
vezető út kezdeti lépéseiből mutatunk technikákat, remélve azt, hogy felkeltjük az érdeklődést a monodramatikus munkamód iránt.

Kajzinger Róbert:

alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, pszichodráma vezető, ISST akkreditált csoport és egyéni sématerapeuta jelölt

Több mint 10 év dramatikus munka után találkoztam a sématerápiával. Integratív módszerként azonnal felkeltette a figyelmem a dramatikus eszközök alkalmazhatósága. Próbálkoztam sématerápiás eszközök felhasználásával pszichodráma csoportban, és fordítva is, azonban nem voltam elégedett az eredménnyel. Ekkor találkoztam a monodrámával, amely a dramatikus eszközök egyéni folyamatban történő felhasználásával és a mentalizáció fókuszba emelésével új lehetőségeket adott számomra. Úgy hiszem, hogy ennek a megközelítésnek integrálása a sématerápiával hatékonyan tudja segíteni az egyéni sématerápiás folyamatokat.

dr. Perczel Erika

Beleznai Györgyi (Klinikai szakpszichológus, kiképző monodráma vezető, pszichodráma vezető)
- Kajzinger Róbert (Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, pszichodráma vezető, ISST akkreditált sématerapeuta jelölt, ISST akkreditált csoport sématerapeuta
jelölt)
- dr. Perczel Erika (Pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, magatartásterapeuta, pszichodráma pszichoterapeuta, kiképző monodráma pszichoterapeuta)

"Út a szék felé - Módszertani találkozás, műhely
Hogyan segít a mentalizáció alapú monodráma eszközrendszere és értelmezési kerete a sématerápiás székmunka alkalmazásában"

Absztrakt: műhelyünkön lehetőséget nyújtunk két rendkívül hatékony
pszichoterápiás módszer találkozására. A módszertani párbeszéden részt vesz a
Sématerápiás nézőpont, illetve a Pszichodráma módszerének egyéni változata,
a Monodráma, amely a pszichodráma eszköztárával dolgozik, ugyanakkor nagy
hangsúlyt helyez a mentalizációra.
Workshopunk-on ízelítőt adunk abból, hogyan használható a monodráma
eszköztára a sématerápiás székmunkában, keresve, hogy ez a megközelítés
miként tudja bővíteni, hatékonyabbá tenni a sématerápiás székmunkát.
“Kikockázzuk”, lelassítjuk a folyamatot, megnézve, mi is történik amikor egy
“jelenetet felépítünk” - egy széket kiteszünk egy sémamód reprezentálására, -
vagy felveszünk egy szerepet, megélve annak jellegzetességeit. Ez a
megközelítés hatékonyabbá teszi a sémamódokkal való székmunkát. Az ehhez
vezető út kezdeti lépéseiből mutatunk technikákat, remélve azt, hogy felkeltjük az érdeklődést a monodramatikus munkamód iránt.

dr. Perczel Erika:

Pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos vagyok. Kiképző monodráma pszichoterapeuta, pszichodrámaterapeuta, magatartásterapeuta.

Több, mint 25 éve ismertem meg a pszichodrámát és azóta foglalkoztat ennek a nagyszerű módszernek egyéni terápiás alkalmazása és technikáinak integrációs lehetőségei. A Magyar Pszichodráma Egyesület monodráma szekciójában a képzési alszekció vezetőjeként is azon dolgozom, hogy a pszichodráma egyéni segítő kapcsolatban való alkalmazása ugyanolyan jelentőséggel bírjon, mint a csoportos pszichodráma és a minőségi munkát biztosító szakmai képzésben vehessenek részt az érdeklődők.

monodráma specifikus önéletrajz: https://pszichodramaegyeniben.weebly.com/dr-perczel-erika.html

Rónaszéki Kriszta

Rónaszéki Kriszta:
ADHD-s kliensek sématerápiájának kreatív technikái. Lóasszisztált sématerápia adhd-s gyerekeknél.

ADHD esetében a végrehajtófunkciók zavarai miatt a verbális technikák mellett érdemes minél több izgalmas, kreatív elemet használni a sématerápia során. Nem csak speciális sémamódokat használunk a sémamód térkép megrajzolásánál, de egy másfajta attitűd jellemzi az egész terápiát szemben a tradicionális sématerápiával ami nem veszi figyelembe a neurodiverz emberek speciális kognitív és érzelmi attitűdjét.
Milyen speciális sémamódok, változtatások szükségesek neurodiverz kliensek terápiájához? Hogyan adhatja meg egy ló a korrektív emocionális élményt a gyógyuláshoz? A ló a terápiában egy projekciós felületté válik ami által a traumáink sokkal gyorsabban felszínre kerülnek -hogy feloldhatóvá váljanak- mint egy verbális terápiás folyamatban. Egy újonnan kidolgozott gyerekeknek és kamaszoknak szóló séma-kártya csomag is bemutatásra kerül amit neurodiverz alkotók készítettek.

Rónaszéki Kriszta,pszichológus
https://www.adhdtrening.hu/

Fodor Róbert

Fodor Róbert: "Hogyan értsük meg a neurodivergens személyek világát és miként adaptáljuk a terápiás munkát"

Absztrakt:

Adaptálás nélkül egyes sématerápiás eszközök – különösen a kognitív alapúak – vagy maga a terapeuta érzékenységének hiánya felerősíthetik a szégyenérzetet és a maszkolást (kamuflázsolást) a terápia során. Az előadáson megismerkedünk a neurokisebbségi stressz modellel és a neurodivergens alapszükségletekkel. A diagnosztikus kritériumok helyett a hétköznapi sajátosságokat vesszük górcső alá példákon keresztül: olyan működéseket és társuló mentális tünetcsoportokat (pl. PDA; literal thinking), amelyek gyakori konfliktusokat okoznak a kommunikációban, párkapcsolatban, munkahelyen. Megismerünk gyakori társuló képeket (pl. részleges afantázia), amelyek miatt az imaginációs és széktechnikák módosításra szorulnak. Emellett említést teszünk társuló fizikai egészségi komorbid állapotokról, amelyek nehezítik a mindennapi életvitelt és terápia során részleges (egészség)pszichológiai támogatást igényelhetnek.

Bemutatkozás:

Fodor Róbert (37 éves), autizmusban és ADHD-ban is érintett sémakonzultáns-jelölt és képzésben lévő CBT konzultáns. Az Ulster Universityn szerzett egészségpszichológia mesterszakos diplomát 2024-ben. Alapszakos tanulmányai óta is kutatómunkát végzett több területen: szuicidum, chemsex, LMBTQ támogatás, szexuális egészséggel kapcsolatos segítségkérés, óvoda- és iskolapszichológia. Jelenleg a PTE doktori programjára készül neurodivergencia egészségpszichológiai támogatása témában. Kliensekkel nappali pszichiátriai és szociális gondozóban találkozik.

Dr. Cserhalmi Ágnes

Dr. Cserhalmi Ágnes: "Empatikus konfrontáció a neurodiverzitás tükrében – Egy autizmusban érintett felnőtt sématerápiás esete"

Előadásomban egy középkorú, autizmusban érintett, egyes támogatási igényű felnőtt férfi kliens sématerápiás folyamatát mutatom be. A folyamat során kiemelt jelentőséggel bírt annak megértése, hogyan befolyásolta a kliens sajátos idegrendszeri működése, információfeldolgozása és érzékelése a maladaptív sémák és sémamódok kialakulását, fennmaradását és működését. A neurodivergens működés nem csak kihívásokat, hanem jelentős erőforrásokat és lehetőségeket is teremtett a közös munka során. A kliens jellemzői és készségei – például a részletekre való figyelem, az éles és gyors logikai következtetés, valamint az új felismerések gyors és hatékony alkalmazása – előnyöket biztosítottak a változás előmozdításában, és segítették egyes sématerápiás technikák alkalmazását. A terápiás folyamat során a kliens önreflexiós készsége és társas megértése is jelentős mértékben fejlődött. Az esetbemutatás célja, hogy rávilágítson: a neurodiverzitásra érzékeny, adaptív terápiás hozzáállás lehetőséget ad a mélyebb önismeret, mentalizáció és önérvényesítés támogatására. A prezentáció gyakorlati szempontból irányt kíván mutatni a neurotipikustól eltérő kliensekhez való érzékeny és adaptív terápiás hozzáállás kialakításához.

Dr. Cserhalmi Ágnes pszichológus, coach, jogász és közgazdász. Jelenleg Brüsszelben él, ahol magyar és angol nyelvű magánpraxist vezet. Neuroaffirmatív szemléletben, felnőtt
kliensekkel dolgozik, munkájában a sématerápia eszköztárát ötvözi a pozitív pszichológia és a coaching irányzataival.

Segítői munkáját megelőzően közel két évtizedes tapasztalatot szerzett a multinacionális
nagyvállalati szférában, üzleti, szervezetfejlesztési és HR területeken. E gyakorlati tudás,
valamint komplex szakmai háttere – pszichológiai, jogi, közgazdasági és vezetői
tapasztalatainak metszéspontja – erőteljesen formálja szemléletét és módszertanát.

Kutatási fókuszában a munka–család egyensúlya, a vezetői kommunikáció, a megbecsültség
és a párkapcsolati dinamikák pszichológiája áll. Kutatási témájában előadott a Magyar
Pszichológiai Társaság Vándorgyűlésén, és publikált a munka–család egyensúly és
megbecsültség összefüggéseiről.

A Belga Pszichológus Kamara tagja.

Kresznerits Szilvia

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia: "MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

Zinner-Gérecz Ágnes

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia: "MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

Perczel-Forintos Dóra

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia:
"MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

Szekeres Tamás

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia:
"MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

Miklósi Mónika

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia:
"MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

Gonda Xénia

Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra, Szekeres Tamás, Miklósi Mónika, Gonda Xénia:
"MBCT mint áthidaló intervenció sémamód-szemléletben: hogyan segítheti a mindfulness az egészséges módok erősítését borderline pácienseknél?"

A borderline személyiségzavar hatékony pszichoterápiás kezelése – mint a sématerápia – gyakran korlátozottan hozzáférhető az ellátórendszer túlterheltsége miatt, miközben a kockázatkereső és önsértő magatartás fokozott figyelmet és mielőbbi terápiás választ igényelne. Ennek lehetséges áthidalására dolgoztunk ki egy 9 hetes, fókuszált MBCT-NSSI programot, melyet egy keresztmetszeti vizsgálat (N=109) alapozott meg: az önsértés súlyosságát elsődlegesen az alacsony önegyüttérzés, az elfogadás hiánya és az impulzivitás jelezte előre. A négyfunkciós modell alapján elemeztük az önsértést fenntartó motivációs és kognitív folyamatokat is (N=50). Eredményeinket sématerápiás keretrendszerben értelmezve: az önsértés hátterében álló tényezők szorosan kapcsolódnak a maladaptív megküzdési módok és a kritikus hang túlsúlyához, valamint a gyenge egészséges felnőtt módhoz. A beavatkozás hatékonyságát értékelő kvázi-kísérleti vizsgálatban (N=50) szignifikáns csökkenést mértünk az önsértés gyakoriságában (Z=–5,639, p<0,001) és a klinikai skálákon, valamint javulást a mindfulness, önértékelés és önegyüttérzés mutatóiban. Bizonyos gyakorlatok és házi feladatok aktiválták a kritikus hangot, a mindfulness alapelveire épülő megtartó csoportlégkör azonban lehetőséget adott ennek közös megdolgozására. Ez a munka a formális gyakorlatokon túl is támogatta a páciensek egészséges felnőtt módjának megerősödését jelen tapasztalataikhoz és az önmagukhoz való viszonyulásban. Az MBCT így nemcsak az önsértés csökkentésében, hanem a sémamódok adaptív átrendeződésében is hatékonynak bizonyult – mind a kérdőíves eredmények, mind a csoporttagok szubjektív visszajelzése alapján.

AZ EMPATIKUS KONFRONTÁCIÓ MŰVÉSZETE – EGÉSZSÉGES MÓDOK ERŐSÍTÉSE A SÉMATERÁPIÁBAN

Előadóink

Tervezett agenda

2025. július 10., csütörtök

2025. július 11., péntek

2025. július 12., szombat